A Kongregáció eredete az Eudes Szent János által 1641-ben alapított Szeretetről Nevezett Miasszonyunk Rendjében található. Eudes Szent János Jézus és Mária Szíve liturgikus tiszteletének kezdeményezője, bevezetője és doktora. Franciaországot átölelő számos népmissziója során egyre inkább tudatosodott benne a nagyszámú fiatal lány és nő erkölcsi nyomora és kizsákmányoltsága, melynek áldozatai voltak. 1641-ben nyitott egy házat, hogy segítse és befogadja mindazokat, akik szeretnék megváltoztatni életüket. A házat rábízta néhány nőre, akik szívesen vállaltak részt ebből a szeretetszolgálatból: ez volt a kezdete annak a műnek, ami később a Szeretetről Nevezett Miasszonyunk Renddé nőtte ki magát. Annak érdekében, hogy megmutassa hivatásuk szépségét, és hogy a Nővérek hűek maradjanak sajátos céljukhoz a negyedik fogadalmat, a buzgóságot a lelkek üdvösségéért adta nekik. 1814-ben Rose Virginie Pelletier belépett a tours-i Szeretetről Nevezett Miasszonyunk Rendbe, ahol a Szent Eufráziáról nevezett Mária nevet kapta. 29 évesen Tours-ban főnöknővé választották. 1829-ben Msr Montault hívására Angers-ban házat alapított, 1831-ben megalapította Mária Magdolna védnöksége alatt a kontemplatív nővéreket, és az ő kezdeményézésére kapta meg a Kongregáció a Genearalátus jóváhagyását 1835-ben. A Generalátus jóváhagyása egy új Kongregációt eredményezett, mely a Jó Pásztor Szeretetéről Nevezett Miasszonyunk Kongregáció nevet kapta. A Kongregációban két életmódban, apostoli és kontemplatív, ugyanazt a célt követjük: az Isten dicsőségének és a lelkek üdvének szolgálata. Közös történelmünk hosszas tanulmányozási folyamata után a két rend, az Eudes Szent János által alapított és a Mária Eufrázia által Generalátust kapott Kongregáció 2014. június 27-én, Jézus Szíve Ünnepén újra egyesült, és kanonikusan Jó Pásztor Szeretetéről Nevezett Miasszonyunk Kongregáció vagyunk.